Cégvezetőként elfoglalt az ember,
állandóan rohan, ezer felé kell figyelnie

„Egy seggel csak egy lovat lehet megülni.”
Nagyon igaz!
Ne csinálj egyszerre több dolgot! Egyszerre csak egy dologgal foglalkozz! Különben szétszóródsz, és úgy jársz, mint Hofi poénjában a haldokló anyós.
A hátán fekve haldoklik az anyós a kórházi ágyban.
Ott ül az ágya mellett a veje. Megszólal az anyós: „Jaaaaj! … Meghalok!
… Egy pók mászik a plafonon.
… Egy pók mászik a plafonon.”
Mire a veje: „Anyuka!
Egyszerre csak egy dologgal tessék foglalkozni!
Egyszerre csak egy dologgal tessék foglalkozni!” J
Tehát, mindent szépen
sorjában, egyesével!
Jöjjön mindjárt a második közmondás!
„A szó elszáll, az írás megmarad!”
Ez is nagyon igaz!
Volt-e már abból problémád, hogy valami nem volt leírva?
Kérdezz csak meg egy könyvelőt, vagy egy ügyvédet! Érdekes sztorikat tudnak Neked erről mesélni.

Ha leírod például a teendőidet, akkor nem kell fejben tartanod őket.
Ha egy utasítás le van írva, akkor elkerülhető a félreértés, az utólagos vita.
Ha egy megbeszélésről emlékeztetőt írsz, akkor később is visszakereshető az adott téma.
De a céljaid is sokkal inkább hajlandóak megvalósulni, ha részletesen leírod őket.

Akkor nézzünk egy harmadik közmondást!
„Rend a lelke mindennek!”
Nagyon is igaz!
Persze ezzel szemben áll egy másik ismert közmondásunk, hogy „A Zseni uralkodik a káoszon!”
Na de mi lenne, ha Zseni barátunk abban az időben, amiben eddig uralkodott, mostantól fogva inkább dolgozna?
Lehet, hogy hatékonyabbá válna?
Ez a mondás csak egy jó kis kifogás Zseni barátunktól arra, hogy lusta rendet tenni. Szerintem nem Zseni ő, hanem egy nagy büdös Marha. J
Ő lusta visszatenni a dolgokat a helyére!
Vagy időt akar spórolni!
De sokkal több idő mindig mindent megkeresni a rendetlenségben, mint mindig mindent a helyére tenni.
Végül jöjjön egy negyedik közmondásunk!
„Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra!”
Ez a gyorsaságról szól!
Egy felgyorsult világban élünk!
A kereskedő cégek folyamatosan az áru forgási sebességéről beszélnek. Azon dolgoznak, hogy ezt gyorsítsák.
De az igazság az, hogy ez nem csak a kereskedőkre vonatkozik. Hanem a szolgáltató és termelő cégekre is.
A szolgáltatásnak is van sebessége!
A termelésnek is van sebessége!
Májusban jártam a Mercedes gyárban Kecskeméten. Ott úgy mondják ezt, hogy taktusidő. Ami náluk két perc. Azaz két percenként gördül le egy új autó a gyártósorról.
Nyilván nem olyan hatékony, ha a taktusidő lelassul, mondjuk tíz percre.
Kedves Barátom!
Higgy a régieknek!
Az egyszerű magyar embernek!
Aki megfigyelte az életet!
Aztán közmondásként megfogalmazott aranyszabályokat!
És tartsd be a fenti négy alapelvet!

Ma reggel, fürdés közben eszembe jutott egy régi történet, egy tanmese. Nem tudom, hogy miért jutott az eszembe, de ha már így történt, leírom Neked. Egyébként is, reggelenként a fürdőkádban vannak a legjobb ötleteim. Jó nagy fürdőkád, és nagyon forró víz kell hozzá.

Ezzel a kis történettel egyszer egy nagyot segítettem Makó Gábor barátomon, akivel vagy harminc éve vagyok jóbarátságban. Előtte egy évvel meg ő segített nekem egy nagyot az ő jó nézőpontjaival. Attól megváltozott az életem. Egy évvel később meg az én kis történetemtől változott meg az övé, de nagyon alaposan.

Végül is az embernek az a dolga, hogy segítsen!

Nem?

Mit ér az élet a segítség nélkül?

Mit ér az életed, ha senkin sem segítesz?

És mit ér az életed, ha Neked sem lehet segíteni?

Na de lássuk csak azt a kis történetet!

Nem tudom kitől és hol hallottam, de nem ma volt. Igencsak tanulságos:

Volt egyszer egy nagyon gazdag ember. Az ifjú tanítványával járta a világot. Közben mindegyre csak tanította, okította az ifjú tanítványát.

Egy este a hegyekben jártak, és rájuk esteledett. Nem volt hol aludniuk. Nem messze megláttak egy rozzant házat.

Odamentek!

Bekopogtak!

Szállást és vacsorát kértek!

A gazda mondta nekik, hogy szívesen ad vacsorát, de csak nagyon kevés és szegényes ételük van. Egy kis kecskesajt, egy kis tejföl, meg egy kis túró. Szállást is csak a pajtában, a szénán tud adni nekik, a kecske mellett.

A gazdag ember azt mondta, hogy nem baj, örömmel veszik ezt is, és nagyon köszönik.

Vacsora közben a gazdag ember megkérdezte a gazdát, hogy miből élnek, mit csinálnak. „Van nekünk ez az egy szem kecskénk. Abból élünk. Az asszony minden nap megfeji. A tejből túrót, tejfölt és sajtot készít. Én meg minden nap lemegyek a városba, és a vásárban eladom őket a piacon.”

„Jól meg lehet ebből élni?” – kérdezte a gazdag ember.

„Hát nem igazán. Rettentő szegények vagyunk. Nincs semmink, csak a kecske, meg ez az egy helyiségből álló kis viskónk a pajtával.”

Vacsora után nyugovóra tértek. A gazdag ember az ifjú tanítványával a pajtában aludt. A kecske mellett. Hajnalban nagyon korán felébresztette a tanítványát, és mondta neki: „Keljél gyorsan, és lökd bele a kecskét a szakadékba!”

„De mester! Hát hogy lökném már azt a szegény kecskét a szakadékba? Ez mindenük. Semmi másuk nincsen. Ebből élnek.”

„Na vitatkozz velem! Amikor a  tanítványom lettél, megfogadtad, hogy mindig azt csinálod, amit én mondok Neked.”

Mit volt mit tenni. Felkelt az ifjú tanítvány. Kivezette a kecskét a pajtából.

Aztán belelökte a szakadékba!

Ezután csendben elmentek!

Sok év telt el azóta!

A gazdag ember tanításainak köszönhetően mára az ifjú tanítványból is nagyon módos ember lett. De egész életében lelkiismeret furdalása volt amiatt, hogy annakidején titokban a szakadékba lökte azt a szegény kecskét.

Így hát, egyszer csak gondolt egyet!

Fogott egy nagy szekeret. Telis-tele pakolta mindenféle földi jóval, ennivalóval, ajándékokkal, meg még pénzzel is. Befogott elé két gyönyörű lovat. Aztán felszekerezett vele a hegyekbe, hogy megkeresse a szegény embert, akinek a kecskéjét annakidején a szakadékba lökte. Gondolta, hogy ezzel a szekérnyi ajándékkal jóváteszi, amit annakidején tett.

Hát, alig ismerte meg azt a helyet, ahol annakidején a szegény ember viskója állt. Mert a viskó helyén most egy gyönyörű, hatalmas ház állt, gazdag birtokkal, szép kerttel és istállókkal.

Nem győzött csodálkozni!

Megy föl a lépcsőn, ott áll a gazda. Ugyanaz az ember volt, akinek a kecskéjét annakidején a szakadékba lökte. Mondja neki szégyenkezve-csodálkozva: „Biztos nem emlékszik már rám. A mesteremmel jártam maguknál sok évvel ezelőtt. Vacsorát és szállást kértünk és kaptunk maguktól.”

„Dehogynem emlékszem, – mondja a gazda – amikor itt voltak, másnap reggelre eltűnt a kecskénk.”

„A mesterem parancsára én löktem bele a szakadékba. Azóta is rettentően szégyellem magam érte. Jóvátételként hoztam maguknak ezt a szekeret.”

„Ne szégyellje magát. Örökre hálás vagyok érte.”

„De miért?”

„Nem volt a kecske. Ezért aztán valami más megélhetés után kellett néznem. És ez sokkal jobb, mint a kecske volt. Magának köszönhetően gazdag ember lettem.

Rájöttem arra, hogy mivel volt egy kecském, az foglalta le minden gondolatomat, időmet és energiámat. Amiatt a kecske miatt beértem az ínséggel, az éhséggel és a szegénységgel. Pedig nem ez a méltó az emberhez.”

Hát eddig a történet, eddig a mese!

Remélem, Neked is nagyon tanulságos volt!

Amikor annakidején Makó Gábor barátom a segítségemet kérte, elmesélte nekem, hogy mi a problémája. Én meg elmeséltem neki ezt a kis történetet.

Másnap kaptam tőle egy SMS-t. Csak ennyi állt benne: „Belöktem a kecskét a szakadékba.”

Az én életemben is volt jónéhány „Szakadékba a kecskével!” pillanat. Mindig megtettem, és sohasem bántam meg. Az elején mindig kemény volt, de végeredmény mindig mesés lett.

Kedves Barátom! Ne tétovázz! Ha szükséges, lökd a kecskét a szakadékba!

Szóval mi köze a vállalkozásodnak a kubai luxuskurvákhoz?

Remélem, hogy semmi. Mármint remélem, hogy a tárgysorban feltett kérdésemre, hogy „Mi köze van a vállalkozásodnak a kubai luxuskurvákhoz?” az a válaszod, hogy „Semmi!” De hogy a fenébe jön ez ide, mint Hétzáró gondolat?

Hát úgy, hogy a párkapcsolatod stabilitása és a céged stabilitása összefügg egymással. Azt tanácsolom, hogy tartsd rendben a házasságodat, és ne csinálj hülyeségeket! Számtalanszor tapasztaltam az ügyfeleim, körében, hogy egy idő után (férfi) vállalkozó barátunk elkezdett úgy élni, mint hal a vízben. Tudod, a halnak van feje, de a farka irányítja őt.

Hihetetlen történeteket hallottam vállalkozóktól a kubai luxuskurváktól, az évekig fenntartott párhuzamos kapcsolatokon át, egészen addig, hogy vállalkozó barátunk Thaiföldön, szexturistaként  hogyan válogatott néhány dollárért a szexpiacon meztelenül a földön kuporgó több száz lány közül.

Aztán meg azon csodálkozott, hogy miért nem megy jól a cége. Valami mágikus kapcsolat van itt. Számtalanszor megfigyeltem, ahogy a cégvezető, cégtulajdonos leejtette az etikai szintjét a párkapcsolatában, kis időre rá a cég sikere is lejjebb esett. Aztán, amikor segítettem neki, rendbe tette a dolgait a párkapcsolatában, érdekes módon a cége is rendbe jött.

Az ember öntudatlanul is hazaviszi a cég gondjait, és ez kihat a párkapcsolatára. Ugyanígy a párkapcsolat problémáit is nyilván beviszi a cégébe. Arról nem is beszélve, hogy a férfi kollégák lehet, hogy irigylik a főnököt a kicsapongási miatt, de amúgy innentől odavan a tisztelet, a megbecsülés. Márpedig a tisztelet és megbecsülés két nagyon fontos tényező egy csapat sikeres működése szempontjából.

Egyszer az egyik nagyvállalkozó ügyfelem már teljesen odavolt. Évek óta fenntartott a házassága mellett titokban egy párhuzamos kapcsolatot. Örök titkolózás volt az élete. Be akarta már fejezni, de a csaj hirtelen terhes lett. Aztán megszületett a kisfiú. Így a feleségétől meglévő négy gyerek mellé titokban lett egy ötödik.

Barátunk bele volt feketedve ebbe. A cége ment lefelé a lecsóba. Mesélte, hogy a legidősebb lányával valami miatt már olyan a viszonya, hogy gyakorlatilag nem is beszélnek, csak kiabál vele. Pedig a lánya nem is tudott erről a párhuzamos kapcsolatról. Azt mondta nekem, hogy minden vagyonát odaadná annak, aki kisegíti őt ebből a szorult helyzetből.

Hát én segítettem neki. Nemhogy a vagyonába, de még pénzébe sem került. Kemény volt, de szépen rendbe tette a dolgait. Lezárta a párhuzamos kapcsolatát, elmondta a családjának, hogy mi a helyzet, keményen jóvá is tette feléjük a jóvátenni valót. Azóta az ötödik gyerek is családtaggá vált náluk.

Nem sokkal utána meghatódva mesélte nekem a telefonba, hogy „Képzeld! Tegnap este a legidősebb lányom tőlem kérdezte meg, hogy lefeküdjön-e a fiújával, akivel évek óta járnak.” Ilyen szépen rendbe jött a kapcsolata a lányával is.

Nem sokkal ezután kaptam tőle egy SMS-t. Ez állt benne: „Bármit kérhetsz tőlem.” Én csak annyit SMS-eltem vissza neki, hogy „Ezt megszívtad.” Néhány év múlva tényleg kértem tőle valamit. És ő összesen tizenkilenc millió forinttal támogatott egy olyan jótékony ügyet, ami számomra fontos volt, és ami az ő számára is fontossá vált.

Ha jó házasságot és sikeres céget akarsz, ajánlok figyelmedbe valamit. A parkapcsolatikonfliktusok.hu kiadásában nemrégiben megjelent egy CD „A boldog házasság titkai” címmel. Ezen hét házaspár összesen 177 évnyi boldogságról beszél. Van köztük, aki 10 éve házas, és van olyan, aki 50 éve. Ebből a 177 évből 18 évnyi az én házasságomról szól. Ugyanis az egyik házaspár a hétből, aki beszél a CD-n, mi vagyunk az én Évimmel. Ha érdekel, keress rá: www.parkapcsolatikonfliktusok.hu.

Kedves Barátom! Tartsd rendben a házasságod, és ne csinálj hülyeségeket! Jót tesz a céged sikerének.