Mit gondolsz, mekkora különbség van egy motivált csapat és egy motiválatlan csapat teljesítménye között?

Néhány százalék?

Nem hiszem.

Ahogy én tapasztalom, akár többszörös. Egy csatában a győzelem vagy a vereség múlik rajta.

Ha már láttad a „300” című filmet Leónidasz spártai királyról és a Thermopülai csatáról, akkor tudod, hogy miről beszélek. Ha meg nem láttad, feltétlenül nézd meg! Vezetőképző tananyag a film.

Időszámításunk kezdete előtt 480-ban, Xerxész, a Perzsa Birodalom uralkodója, közel egymilliós sereggel támadt Görögországra. Velük szemben, a Thermopülai szorosnál, Leónidasz király vezetésével 300 spártai és néhány ezer görög harcos állt.

A film egyik leghatásosabb jelenete, amikor a perzsa uralkodó személyesen találkozik Leónidasszal. Az isteni Xerxész, egy sok száz rabszolga által mozgatott, teniszpálya méretű alkotmány tetején álló trónról beszél Leónidaszhoz. Megadásra szólítja fel. Cserébe gazdagságot és hatalmat ígér.

Leónidasz ezt nem fogadja el. Bátran mondja Xerxésznek, hogy meg fogja ölni, és hogy soha nem győzhet a rabszolgákból álló hatalmas seregével. Mert azok csak rabszolgák. Ők viszont szabad spártaiak, akik a saját otthonukat, az asszonyaikat és a gyerekeiket védik.

A csatában ugyan mind egy szálig elestek a spártaiak ‒, Leónidasz királlyal együtt ‒, mégis a nyugati kultúrában a kitartás, a motiváció és hősiesség jelképévé váltak. A csata színhelyén pedig a ma is ott van kőbe vésve Szimónidész epigrammája:

„Itt fekszünk, vándor, vidd hírül a spártaiaknak:
Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza.”

De ne menjünk térben és időben ilyen messze!

Ott volt 1552-ben a mi Dobó Istvánunk, Eger várának várkapitánya.

Kétezer várvédőjének jó része nem volt profi katona, csak asszonyok, gyerekek és parasztok. A másik oldalon Szulejmán szultán hetvenezer fős serege állt. Az oszmán birodalom profi katonái: janicsárok, szpáhik, aszabok, akindzsik.

Gárdonyi Géza az Egri csillagok című klasszikus művében gyönyörűen megírja Dobó szavait:

„Itt mindenki a hazát védi. Ha vér kell, vérrel. Ha élet kell, élettel. De ne mondhassa azt ránk a jövendő nemzedék, hogy azok a magyarok, akik 1552-ben itt éltek, nem érdemelték meg a magyar nevet…

Aki többre becsüli a bőrét, mint a nemzet jövendőjét, nyitva még a kapu. Nekem férfiak kellenek. Inkább kevés oroszlán, mint sok nyúl..

A falak ereje nem a kőben vagyon, hanem a védők lelkében”

Aztán felesketi őket, és maga is megesküszik, hogy a várat pogány kézre nem engedi, magát élve meg nem adja. Meghatóan gyönyörű.

Miért írtam le mindezeket?

Mert a Te cégedre mindez ugyanígy igaz: „A falak ereje nem a kőben vagyon, hanem a védők lelkében.” Nem a számítástechnika, az irodaház, a telephely, a gépek és berendezések adják a céged erejét, hanem a várvédők, azaz a munkatársaid lelke, motivációja, hajlandósága.

Tételezzük fel, hogy lefikkant körülmények közt dolgoztok. Elavult számítástechnika, bizományiban vásárolt irodabútorok, külföldről használtan vett célgépek, bérelt, lepukkant telephely. De a csapat hajtós, akar, motivált.

Előbb-utóbb lesz majd gyönyörű telephely, modern gépek és professzionális számítástechnika.

Viszont a csiri-viri telephely, a legújabb gépek és számítástechnika, az üvegpalota irodaház nem képes lelkes, akaró, motivált munkatársakat létrehozni.

A legfontosabb érték a cégedben az embereid motivációja.

Kedves János! Tegyél több figyelmet az embereid motivációjára, és őrizd meg azt!

Ha olyan csapatot szeretnél, akik a csillagot is lehozzák Neked, akkor motiváld és képezd őket!
Egy tréning az egekbe tudja repíteni a motivációs szintet.  Kattints ide, és nézd meg hogyan!»

.