Ma egy kis praktikumot szeretnék megosztani Veled!

Egyfajta ökölszabályt!

Van három adat, amit minden ügyféltől megkérdezünk az első találkozásnál. Ebből a három adatból nagyjából be lehet lőni az adott cég életképességét, hatékonyságát.

Nézzük, mi ez a három dolog!

‒   Éves árbevétel.

‒   Dolgozói létszám.

‒   Tevékenységtípus: kereskedő cég, gyártó cég vagy szolgáltató cég.

Ha az éves bevételt elosztjuk a dolgozói létszámmal, megkapjuk, hogy egy dolgozó átlagosan mennyi pénzt termel a cégnek.

Kereskedő cégek esetén igazán jobb lenne az egy főre jutó árrést nézni. Mert lehet rossz árpolitikával sok bevételt termelni nem életképes árréssel. És lehet kevesebb bevétellel, de jó árréssel életképes céget üzemeltetni.

Nyilván, ha növekszik az egy főre jutó bevétel, illetve árrés, akkor növekszik a hatékonyság, az életképesség. Mi ezt a cégben havi alapon, statisztikával mérjük is. Ha Te is ezt teszed, nem fogod felhígítani feleslegesen a dolgozói létszámot.

Ezzel a mérőszámmal tudod összehasonlítani a saját céged hatékonyságát és életképességét a konkurenciáéval.

A következő egy sok évvel ezelőtti adat!

Akkoriban a Coop Üzletláncnál az egy bolti dolgozóra jutó bevétel havi nettó 1,5 millió forint volt. Ugyanekkor a CBA-nál ez 2,2 millió forint volt. A TESCO-nál pedig 5 millió forint.

Vajon melyiknek ment jobban?

Hülye a kérdés!

Nyilván a TESCO-nak!

A nem azonos tevékenység típusba tartozó cégeket nem tudod így összehasonlítani. Egészen más adatok jönnek ki egy kereskedő cég esetében, mint például egy szolgáltató cég esetében.

Az egyik szélsőérték a kereskedő cégek!

Találkoztam olyan kereskedő céggel, ahol ketten kétmilliárdot csináltak egy év alatt. Egy néni meg egy bácsi otthon ültek egymással szemben a telefon előtt.

És telefonon gabonát adtak-vettek!

Ennyi az egész cég!

Ez ugye, így egymilliárd forint per fő évente. Számold ki a saját cégedre, hogy az mennyit jelentene!

Nem lenne rossz, ugye?

De talán másfél százalék az árrés rajta nekik. Az évi harmincmillió forint. Abból meg ketten ragyogóan elélnek ezzel a költségszinttel.

Középen vannak a gyártó-termelő cégek. Ott már sokkal nagyobb a hozzáadott érték. Így az árrés is. De van egy komoly alapanyagköltség, rezsiköltség és munkaerőköltség.

A másik szélsőérték a szolgáltató cégek. Egy oktató cég, mint az enyém. Vagy egy ügyvédi iroda. Vagy egy pályázati tanácsadó cég. Itt szinte az egész bevétel hozzáadott értéknek számít. Nem nagyon lehet árrésről beszélni.

Így tudod meg azt is, hogy mennyit ér a cégedben egy munkaóra!

Oszd el az éves bevételt a dolgozói létszámmal! Így megkapod, hogy egy dolgozó mennyi bevételt hoz egy évben.

Ezután oszd el az így kapott összeget tizenkét hónappal! Így megkapod, hogy egy dolgozó mennyi bevételt hoz egy hónap alatt.

Most oszd el ezt az összeget huszonegy munkanappal! Így megkapod, hogy egy dolgozó mennyi bevételt hoz naponta.

Aztán oszd el az így kijött összeget nyolc munkaórával! Így megkapod, hogy egy dolgozó mennyi bevételt hoz óránként.

Ez így egy átlag!

Lehet ezt súlyozni!

A cégvezető ideje nyilván ennek a többszörösét éri. Minél nagyobb a cég, annál inkább.

A kétkezi melós ideje pedig csak a töredékét. Minél nagyobb a cég, annál inkább.

Mérd a céged hatékonyságát, életképességét!

Vezess statisztikát az egy főre jutó bevételről, illetve árrésről!

Ha pedig úgy gondolod, még tovább emelnéd a céged hatékonyságát és életképességét, akkor gyere el a következő tréningedre!
A Kapcsolattartóink» segítenek benne, hogy melyik képzésünk hozza most a legtöbb eredményt Neked!

.