Tanulmány erős idegzetűeknek

Nem könnyű szakma a Cégvezetés!

Hogy néhány adatot mondjak, Amerikában a kezdő kis- és középvállalkozások negyven százaléka nem éri meg az első születésnapját. A következő negyven százalék pedig nem éri meg az ötödik születésnapját.

Gondoltad volna?

Magyarán Amerikában ‒ a nagy Amerikában, ahol a kerítést is kolbászból fonják ‒, a kezdő kis- és középvállalkozások nyolcvan százaléka nem éri meg az ötödik születésnapját.

Mit gondolsz, Magyarországon jobb a helyzet?

Hát nem igazán!

A 2008-2009-es válságban fél óránként ment tönkre egy-egy magyar vállalkozás. A rendszerváltás óta több mint két és fél millió vállalkozást jegyeztek be Magyarországon.

Hol vannak azok?

Hát, a többségük csődben!

Szóval nem könnyű szakma a Cégvezetés. Már csak azért sem, mert egy Cégvezető általában nagyon egyedül érzi magát.

Miért?

A feleségével sokszor nem tudja megbeszélni a dolgokat. Mert az asszony egészen más világban él. Az alkalmazottakkal megint csak nem nagyon lehet megbeszélni, hiszen ő a főnök. A barátokkal? Hát ott meg sokszor vagánykodni kell: „Mégiscsak mutatnom kell, hogy milyen frankó csávó vagyok.”

Így aztán egyedül marad az ember!

Huszonöt éve, hogy a szakmában vagyok. És nem egyszer előfordult, hogy mentem egy Cégvezetőhöz. Ismeretlenül. Még soha nem találkoztunk. Fél órán belül olyan dolgokat mesélt el nekem, amit még soha, senkinek. Mert végre volt egy olyan ember, aki értő füllel hallgatta meg őt!

Mi Cégvezetők kilógunk a nagy átlagból. Emiatt sokszor nehezen értenek meg bennünket.

Nem tudom, volt-e Veled már olyan, hogy a rokonság összejött: nagynénik, nagybácsik, unokatesók, dédipapi, dédimami és a szüleid. Beszélgettetek. Meséltél a többieknek arról, hogy mi a célod a következő évre. Milyen álmaid, vágyaid vannak.

Aztán ettől egyrészt olyan furcsán néztek rád a többiek, másrészt meg azonnal le akartak beszélni róla. Hogy: „Hú, vigyázz! Magasról nagyot lehet ám esni!”, „Hú, ez nagyon veszélyes!”, „Én csak a javadat akarom. Jobb, hogyha a realitások talaján maradsz!”

Hát, hogyha valaki legközelebb azt mondja Neked, hogy „Én csak a javadat akarom!”, azt javaslom, hogy mondd azt neki, hogy

„Oké, de én nem adom oda!”

Ezek a kedves rokonok igazán el akarják venni Tőled a legfontosabb vagyontárgyaidat: a céljaidat.

Nem tudom, volt-e Veled olyan, hogy egy-egy ilyen családi találkozó után kicsit vakargattad a fejedet, és azt mondtad, hogy: „Hát nem tudom. Lehet, hogy velem van a baj?”

Hadd nyugtassalak meg: nem Veled van a baj!

Te hajlandó vagy sokkal több kihívással szembenézni, mint mások.

• Sokkal több véletlenszerűséget lekezelni.
• Sokkal több olyan dolgot, ami ha bejön az ember életébe és aztán nem kezeli, akkor nagy baj lesz belőle.
• Sokkal több pénzt kezelsz, mint más emberek. Mint az átlagember, a normális ember.
• Sokkal több embert kezelsz, kontrollálsz. A kontroll zónáid adott esetben több ezer kilométerre is kiterjedhetnek, hogyha külföldi országokkal üzletelsz.

Ezek nem egy átlagos dolgok!

Viszont valószínűleg az életszínvonalad sem átlagos. Valamivel fölötte van az átlagnak. De ezért keményen megdolgoztál.

Viszont azt is tapasztaltam, hogy néhány évnyi Cégvezetés után sok esetben bajban van a Cégvezető.

Miért?

Mert nagyon sok a tennivalója. És sosem éri utol magát. Sokan még mindig József Attilánál és a kis Balázsnál tartanak a Cégvezetők közül: „Tűzoltó leszek, s katona.”

Ők még mindig tüzet oltanak. Nem tudnak előre gondolkodni és tervezni, mert állandó tűzoltás az életük. Egy jól szervezett cégben kevés tűzoltás lehet csak.

Mi a megoldás mindenre?

A tanulás és a változni tudás!

Ha most ezt az írást olvasod, akkor éppen ezen az úton jársz. Gratulálok Neked! A Cégvezetők azon kis hányadához tartozol, aki tanul.

A múltkor olvastam egy tanulmányt, amely szerint a világban a tudás mennyisége tízévenként megduplázódik. Nem tudom ki mérte ezt meg, de nagyon ügyes ember lehet. Lehet, hogy ez nem is igaz.

De elgondolkoztam rajta!

Ténylegesen hihetetlen mennyiségű új adat, új tudás keletkezik. Gondolj akár csak a számítástechnikára és elektronikára. Ha pedig az ember nem fejlődik, akkor annyi neki!

Belegondoltam, hogy annakidején, amikor először ’92-ben megjelent nálam egy ügynök, hogy hajtottam el őt. Én akkor Cégvezető voltam Pécsett. Ez az ügynök két fekete bőrönddel jött hozzám. Nyolc kiló volt darabja.

Azt mondta, hogy:

„Piroska úr! Vegye meg ezt a két bőröndöt két és fél millió forintért!” ‒ Igazán kétszázötvenezer forintot mondott. De mára ez azt gondolom minimum két és fél millió forintot ér. ‒ „Ha megveszi ezt a két bőröndöt, és Budapesten vagy a környékén jár vele, akkor tud telefonálni.”

Ez egy Westel-ügynök volt. Hát szegényt elhajtottam jó messzire.

És mi van ma?

Olyan mobiltelefonokkal járunk a zsebünkben, ami a sokszorosát tudja annak, amit mondjuk tíz évvel ezelőtt egy számítógép tudott. És benne van a fényképezőgép, benne van a számítógép, benne van a telefon, benne van, Isten tudja még micsoda.

Szóval fejlődik, változik a világ!

És az, aki nem tudott ezzel együtt növekedni, fejlődni, annak annyi. Hogyha mondjuk ezelőtt nyolcszáz évvel éltél volna egy faluban kisgyerekként, akkor láthattad volna, hogyan élnek a szüleid. Hogyan élnek a nagyszüleid.

És tudhattad volna, hogy mire Te is odaérsz, addigra bizony Te is úgy fog élni, mint a szüleid vagy a nagyszüleid. Tudhattad, hogy mondjuk, tizenhat éves korodig elsajátítod a játékszabályokat, a „KRESZ szabályokat”. És ha azokat elsajátítottad, akkor életed végéig el leszel vele.

Ez tette tönkre a szüleim generációját!

Azt gondolták, hogy ha nem is tizenhat éves korukig, de mondjuk huszonegynehány éves korukig, amit elsajátítanak, az elegendő lesz ahhoz, hogy leéljék vele az életüket.

• Aztán volt I. világháború
• Gazdasági válság
• Fasizmus
• II. világháború
• Kommunizmus
• Szocializmus
• Rendszerváltás
• Újból gazdasági világválság

Aki nem tudott fejlődni, annak annyi volt. Azon keresztül ment a múlt század. És keresztülmegy ez a mostani század is.

Úgyhogy azt javaslom, hogy fejlődj!

Ehhez ráadásul megtaláltad a legjobb céget: bennünket, a Seminar Consultingot.

Az Erő legyen Veled:

Piroska Gyula

A Cégvezetők barátja
Hogy ne érezze magát
egyedül a Cégvezető