Emlékszem, hogy olyan 2003. környékén, egy nyári reggelen, nyolc órára mentem egy ügyfélhez Sümegre. A 84-es úton.

    Ha a Balaton felől autózol, van ott egy szépségesen szép útszakasz. Több kilométeren keresztül nyílegyenes az út. Előtted pedig végig pont ott van az út tengelyében, a környező tájból magányosan kiemelkedő sümegi hegy.

    A tetején a várral!

    Sütött a nap. Gyönyörű idő volt. Én pedig boldog voltam. Boldog voltam attól, hogy mehetek értékesíteni ehhez az ügyfélhez.

• Tudtam, hogy jó pénzért eladok neki egy 2 napos Hatékonysági konzultációt.
• Tudtam, hogy meg fogja venni.
• Tudtam, hogy örülni fog neki.
• Tudtam, hogy ki is fogja fizetni.
• És tudtam, hogy nagyon jól fog vele járni.

    És persze így is lett! 🙂

    Ekkorra már egész jó értékesítő voltam. De nem profi! Profivá csak később váltam. Amikor nekem kellett betanítanom más értékesítőket.

    Ugye, az értékesítők betanításának az utolsó fázisa az volt, hogy jöttek velem az értékesítési találkozóra. Aztán nézték, hogy én mit csinálok. Később pedig már én néztem, hogy ők mit csinálnak.

    Az első ilyen alkalommal ott volt velem Szabó Jucus. Fiatal kedves lányka. Kijöttünk az értékesítési találkáról. Beültünk az autóba. „Na ‒ mondom magamban ‒ most mit mondjak neki?”

    Ezért aztán kínomban megkérdeztem tőle, hogy „Na, mit láttál?” Erre ő szépen elmondta, hogy „Hú, nagyon profin csináltad, amikor olyan tudatosan azt mondtad neki, hogy bla-blabla.”

    „Ööö… Igen, azt nagyon tudatosan mondtam neki. Ügyes vagy, hogy észrevetted.”

    Pedig a fenét voltam tudatos!

    Azt sem tudtam, hogy mit csinálok!

    Csak hittem magamban. Meg abban, amit értékesítek. Segíteni akartam az ügyfélnek. Ezért aztán jó szándékkal, segítőkészséggel, szeretettel elmondtam neki a dolgokat.

    Ő meg aláírta a szerződést! 🙂

    Onnantól minden értékesítési találka után, ‒ akár én értékesítettem, és az értékesítőjelölt nézett, akár fordítva volt ‒, mindig átbeszéltük az értékesítési találkát.

    A varázskérdés, amit mindig feltettem, az volt, hogy „Mit láttál?” Azt tapasztaltam, hogy akármilyen béna volt a találkozó, akkor is találtunk benne jól sikerült, ügyes dolgokat.

    És persze fordítva is!

    Akármilyen jól sikerült a találkozó, és sokmillió forintért szerződtünk az ügyféllel, akkor is találtunk benne olyan dolgokat, amelyeken érdemes volt javítani.

    Ezeknek a „Mit láttál?” kérdéseknek köszönhetően aztán, egy idő után nagyon tudatossá váltam az értékesítésben. Tulajdonképpen ezeknek a „Mit láttál?” kérdéseknek köszönhetően tudtam később kifejleszteni a Seminar Consulting jelenlegi „Az értékesítés titkai” tréningjét.

    Szóval igazán akkor válsz profivá, amikor átadod a tudást. Ha már volt úgy veled, hogy jött a gyerek a nyolcadikos fizika tankönyvvel, és addig magyaráztad neki, míg meg nem értetted, akkor tudod, hogy miről beszélek. 🙂

Kedves Barátom! Oszd meg a tudásodat! A tanítás során igazán profivá tudsz válni!