Egy kis házi feladatot szeretnék adni Neked így az év végére!

    Számold ki, hogy mi hoz Neked, és mi visz!

    Hát ez meg mit jelent?

    Vajon tudod-e, hogy a céged által árult szolgáltatások, illetve termékek közül melyik az, amelyik igazán termel Neked?

    És melyik az, amelyik – bár nem tudsz róla –, de veszteséges?

    Így hirtelenjében két ideillő példa is az eszembe jutott.

    Mindkettő tulajdonképpen a legelső ügyfelemnél történt 1998-ban!

    Jóska barátom cége Pécsett!

    Egy reklámügynökség!

    Több mindennel foglalkoztak!

    Például akkoriban saját kiadásban jelentettek meg egy A4-es méretű mezőgazdasági szaklapot. Meg nem mondom már, hogy mi volt a címe. A cégen belül két kolléga önállóan vitte ezt a területet. Az ő feladatuk csak ennek az újságnak a reklámmal való feltöltése, elkészítése és terjesztése volt.

    Jóska azt mondta nekem, hogy a cég többi területét is ilyenné kell tenni, mint ez. Mert ezzel az újsággal neki, mint vezetőnek, gyakorlatilag nincs semmi feladata. A két kolléga önállóan csinálja. Viszont ez az újság minden hónapban hoz a cégnek tisztán ötvenezer forintot.

    Az ma vagy ötszázezer forintot ér!

    Így aztán ezzel a területtel nem foglalkoztam a cégben!

    Elkezdtem megvizsgálni a többit!

    Hogy ott mi a helyzet!

    De nem sokkal azután, hogy elkezdtem foglalkozni a céggel, a két újságot készítő kolléga váratlanul felmondott.

    Jézusanyám!

    Mi történt?

    Így hát rá kellett néznem erre az újságra is!

    Amikor megcsináltuk a megfelelő költségelemzést, és minden központi költséget arányosan ráterheltünk erre a területre is, érdekes dolog derült ki

    Az újság keményen mínuszban volt!

    Minden hónapban vitte a pénzt!

    Csak nem voltak ráterhelve erre a tevékenységre arányosan azok a költségek, amelyek nem szorosan az újsághoz kapcsolódtak:

  • az irodabérleti díj
  • a telefon költség
  • a rezsi
  • az irodaszer költség
  • a gépjármű költségek
  • a grafikus kolléga újságra eső munkaidejének a bére
  • Menyus – aki a nyomdai eredetiket vitte a nyomdába –, munkaidejének az újságra eső munkabére
  • az ügyvezető, Jóska barátom idejének az újságra eső értéke
  • az újságot készítő két kolléga bérének járulékai
  • és a többi.

    De amikor megfelelő költségelemzéssel minden központi költséget elosztottunk, az derült ki, hogy ez a terület nem hogy pluszban volt havi ötvenezer forinttal, hanem majdnem ennyit vitt el havonta.

    A többi tevékenység tartotta el!

    És persze kiesett néhány olyan “csontváz” is a szekrényből a két kolléga hirtelen távozása után, amelyekről nem is tudtunk, hogy ott van a szekrényben. Nem véletlenül mondtak fel ők olyan hirtelen, amikor én megjelentem!

    Amikor megcsináltuk a cégre ezt a költségelemzést, egy másik addig teljesen rejtett dologra is fény derült!

    Mi volt az?

    A cég legfőbb ügyfele az egyik nagy pécsi önkormányzati cég volt!

    Jóska barátomék árbevételének a tizenkilenc és fél százalékát adta!

    Annál az önkormányzati cégnél rengeteg mindent Jóskáék csináltak. A cégen belüli vállalati újságtól, a cég dolgozóinak szervezett mikulás ünnepségen át, a szórólapokig, plakátokig és reklámanyagokig.

    Mindent!

    Ezért aztán mindenki arra figyelt, azt leste, hogyan lehet ezt a céget a lehető legjobban kiszolgálniSzép tisztára nyalni a seggüket.

    Csakhogy ez a cég eléggé primadonna módon működött!

   Minden megrendelést állandóan átvariáltak, megváltoztattak!

    Emlékszem, hogy vagy tizenhat különböző variáció után, végre nyomdába került a vállalati újság. Már nyomólemezen volt a nyomdagépen, amikor valamelyik fejes kitalálta, hogy mégse az legyen a vezércikkben, hanem valami más.

    A francba!

    Megint elölről kellett kezdeni az egészet!

    Így aztán a költségelemzésnél érdekes dolog derült ki!

    Amikor a munkatársak munkaidejének a költségét arányosan ráterheltük ennek az önkormányzati cégnek a megrendeléseire, az derült ki, hogy gyakorlatilag minden egyes munkán pénzt veszítettünk.

    Arról nem is beszélve, hogy minden munkatárs állandó frusztrációban volt attól, ahogy ezek az állandó variálások, váratlan kérések dróton rángatták a céget.

Kedves Barátom! Figyelj arra, hogy ne csak az árbevételt nézzed! Hanem a költségeket is! Csináld meg az év végi költségelemzést!

És kezdd az évet tervezéssel! Persze mostanában változhatnak a dolgok, és szükség lehet arra,  hogy utólag igazíts az eltervezetteken. De ez még mindig jobb, és több eredményt hoz, mintha eleve vakrepülésben haladunk, és így próbáljuk megoldani a feljövő problémákat!
A januári Évtervező napunkról kész célokkal és üzleti tervvel fogsz hazamenni.
Kattints ide a részletekért».

.