Henry Ford egyik gondolta jutott ma eszembe. Segít az időgazdálkodás fejlesztésében a cégvezetőknek. Nézzük csak: „A sikeres ember az alatt az idő alatt halad előre, amit mások elpazarolnak.” Ez alapján ma arról írok Neked, hogy hozhatod ki a legtöbbet az idődből, és hogyan hozhatod ki a legtöbbet a meglévő pénzedből.
Hogy jön az időgazdálkodás a pénzhez?
Úgy, hogy az időd pénz! Az idő nagyon demokratikus dolog. Pontosan ugyanannyi jut belőle mindenkinek. A legszegényebbnek is napi huszonnégy órája ‒ azaz ezernégyszáznegyven perce ‒ van és a leggazdagabbnak is. Ez ám a valódi esélyegyenlőség! Az időgazdálkodásban mindenki ugyanonnan indul.
Hogy hova jutsz az életedben, az attól függ, hogy mire használod ezt a huszonnégy órát. Vegyük ki belőle az alvásidőt, marad tizenhat órád. Aztán vegyük ki belőle azokat az időket, amikor nem igazán termelő, teremtő, kreáló tevékenységeket végzel: evés, öltözködés, zuhanyozás, vásárlás, mosogatás, takarítás, vasalás esetleg a főzés. De a legtöbb embernél ide lehet sorolni a napi utazást is. Mennyi időd marad? Napi tizenegynéhány óra!
Gyakorlatilag azon múlik, hogy hova jutsz az életedben, hogy ezt az időt mire használod.
Az átlag magyar napi öt óra három percet tévézik
Ebben legalább egy órányi reklám van. Gratulálok! Elcseszni napi egy órát reklámfilmek bambulásával, az aztán igazán épelméjű dolog. És utána panaszkodik, hogy nem jut sehová az életével.
Az ügyfeleimnél azt látom, hogy lehet hogy huszonöt éve van vállalkozása, akár már sokmilliárdos, de a mai napig többet dolgozik, mint az alkalmazottai.
Ezek az ügyfeleim rájöttek arra, hogy
- nem érdemes otthon főzni. Jobb valahol a városban enni.
- nem érdemes saját magának takarítani és vasalni. Jobb egy takarítónőt fogadni.
- nem érdemes mosogatni, jobb egy mosogatógépet vásárolni.
- nem érdemes buszozni. Jobb az autóban ülve telefonon ügyeket intézni, vagy egy oktató CD-t hallgatni.
- nem érdemes hosszasan vásárolgatni. Jobb az első nekünk tetsző dolgot megvenni, mint elcseszni az időt arra, hogy „Hátha megtalálom ugyanazt máshol olcsóbban.”
- nem érdemes tévét nézni. Jobb abban az időben dolgozni vagy a családdal lenni.
Persze pénzbe kerül
- a városban evés,
- a takarítónő,
- a mosogatógép,
- az autó,
- a „Megvesszük az első nekünk tetsző dolgot.” típusú vásárlás.
De ezek a dolgok időt adnak nekünk. Ebben az időben sokkal több pénzt lehet termelni, mint amibe ezek kerülnek. Vagy értékes időt lehet tölteni a családdal. A tévézés kihagyása meg még pénzt is spórol. Így javítasz az időgazdálkodás hatékonyságán.
Nekünk ugyan két tévénk is van, de egyik sincs bekötve a kábelhálózatra. Nem nézünk tévét. A nappaliban lévő nagy tévét arra használjuk, hogy fényképeket nézzünk rajta, ha összejön a család, vagy vendégeink vannak. A hálóban lévőn pedig DVD-ket nézünk este életem párjával, Évivel. Ha úgy tartja a kedvünk.
Időgazdálkodás a szegény és a gazdag embernél
Egy amerikai üzlet előadó, Jim Rohn szavai jutnak erről az eszembe: „A szegény embereknek nagy tévéjük van, a gazdagoknak nagy könyvtára.”
Én az utóbbira szavazok! Büszke vagyok a három lányomra. Egyiküknek sincs tévéje. Pedig simán megengedhetnék maguknak. Az emberek nagy többsége meg van őrülve azért, hogy kacatokat vásároljon. Nem tud meglenni a márkás táska, parfüm, mobiltelefon, és „8k QLED smart” tévé nélkül.
Ha az ember végigmegy egy tengerparti sétányon, kilométereken keresztül vannak az olyan boltok és árusok, amelyek mind olyan cuccot árulnak, amire tulajdonképpen nincs szüksége az embernek.
Amikor vásárolsz, az idődet költöd!
Az átlagember bele se gondol, hogy az a drága kacat, amit megvásárol, hány munkaórát jelent a számára.
Olyan tizenöt évvel ezelőtt találkozni akartam egy már akkor sokmilliárdos ügyfelemmel. Azt mondta, be van teljesen sűrűsödve. De ha jó nekem az, hogy délelőtt beülök mellé az autójába, és amíg a városban végigjárjuk az érdekeltségeit, addig beszélgetünk az autóban, akkor tudunk találkozni.
Belementem. Az autója egy Audi A8-as volt. Éppen az előtte való napokban vette. De ez egy használt autó volt. Egy éves, 60.000 km-rel. Egy államtitkár használta előtte. Az ügyfelem elmagyarázta nekem, hogy elvből nem vesz sosem új autót. Mert az pazarlás. Mert egy ilyen prémium kategóriás autónak az első évben 40-45%-ot csökken az ára. Ezért ő mindig egyéves autókat vesz. Egy ilyen prémium autó teljesen tökéletes egy évesen is. Néhány tízezer kilométerrel.
Néztem egy nagyot! És rájöttem, hogy teljesen igaza van!
Utána azt is elmagyarázta nekem, hogy megtiltotta a feleségének, hogy fémdobozos májkrémet vegyen. Mert a doboz ára sokkal nagyobb, mint a benne levő májkrémé. Olcsóbb a műanyag fóliás májkrém. Ő sokmilliárdos céggel a háta mögött ésszerűen költi a pénzét még a májkrémre is. Hozzáteszem, hogy sváb származású. A svábok pedig általában jól értenek a pénzkezeléshez. 🙂
Van egy ötletem a Számodra!
Oszd el a havi jövedelmedet a havi munkaóráid számával! Kijön, hogy mennyit termelsz óránként Önmagad számára.
Aztán vezesd ezt grafikonon. Törekedj arra, hogy ez a grafikon szépen növekedjen. De ez főként abban segít, hogy bölcsen költsd a pénzedet. Meg hogy okosan töltsd el az idődet. Így fejlődsz az időgazdálkodásban.
Figyelj Henry Ford szavaira, használd ki okosan az idődet! Ne költs felesleges kacatokra, és főként ne vásárolj fémdobozos májkrémet! 🙂