Szép hazánkban a legtöbb honpolgár csak sír, rí. Másokra mutogat.

    Sajnos, még a helyzetükből adódóan amúgy nagyobb felelősséget vállaló vállalkozók is ezt teszik: a válság, a NAV, az ügyfélhiány, a megrendelés hiány, a likviditás hiány, meg a fene tudja még mi minden hiány, stb…

    Azt tudom csak kérdezni erre, hogy azt szeretnéd hogy sajnáljalak, vagy azt szeretnéd, hogy tiszteljelek? Aki csak panaszkodik, lehet, hogy sajnálatot kap. Mire megy vele?

    Ha valaki tényleg felelősségvállaló akar lenni, akkor le kell szoknia a panaszkodásról, és úgy kell tekintenie önmagára, hogy még azt is ő okozta, ami vele történt, nem csak azt, amit ő csinált. Le kell szoknia a vádaskodásról, a másokra való mutogatásról és a kudarcon való bánkódásról. A kudarc arra való, hogy tanuljon belőle az ember. Nagyon fontos a fejlődéshez.

    Ha végiggondolod, egy sikeres embernek sokkal több kudarca van, mint egy kudarcosnak. Melyik akarsz lenni? A sikeres ember tiszteletet kap, a kudarcos sajnálatot.

    Melyiket szeretnéd?

    Én az előbbire szavazok.

    Tudod, lehet, hogy nem Te vagy a felelős a válságért, a konkurencia szemét piaci magatartásáért, a büntetésért lihegő bürokrácia túlkapásaiért. De Te vagy a felelős azért, hogy hogyan reagálsz rájuk, hogy hogyan magyarázod meg őket, hogyan éled át őket.

    Tudod, valahol ez a felelősség.

    Kedves Barátom! Soha ne sajnáltasd Magad! Legyél képes jól válaszolni az élet kihívásaira!